Nemtelen arculcsapás

A jól végzett munka élvezetével lökték a rácsos cella ajtajába a magyar honatyát, miközben bajtársi sunyítással megmentették a demokrata-liberális képviselőt.

Lehet, hogy Markó Attilát felzabálják, de az ő szomorú esete még inkább megerősíti: nincs mit keressünk az ólban.

Gazdasági elemzők és az Európai Bizottság szakértői is úgy látják, hogy megszorítások nélkül a Ponta-kabinet képtelen lesz viszonylagos költségvetési egyensúlyt teremteni.

Pontáék felelőtlenségét ismerve az sem elképzelhetetlen, hogy a valóságtól elrugaszkodott büdzsét tervez a hatalom, arra számítva: ha a jobboldal készül átvenni a kormányzást valamikor a következő esztendőben, hát majd fizessék ők a számlát.

Az igazság az, hogy semmi érdemlegeset nem nyertünk a kormányzati szerepléssel. Egy tapodtat sem mentünk előre az autonómiáért vívott harcunkban.

Abba az abnormális helyzetbe kerültünk, hogy a Korrupcióellenes Ügyészségen (DNA) kívül nem igazán működik egyetlen állami intézmény sem.

Csak azt ne mondja, hogy a székely ügyet így emelte az ENSZ magasságába, és ilyképpen az ott fontosabb lett, mint a bangák és bunguk egymás elleni harca.

Sohasem fognak közelebb hozni egymáshoz például a kézdivásárhelyihez hasonló gesztusok, hiszen semmivel sem intoleránsabbak az időnként magyarlakta városokban hőzöngő szélsőséges románoknál mindazok, akik december elsején gyászlobogókkal aggatják tele az udvarterek városa főterét.

Amíg Sepsiszentgyörgy utcáit felbőgi a román szélsőjobb, addig nehéz lesz nekünk düh és keserűség nélkül viszonyul­nunk az ő ünnepükhöz.

Ebben az ocsmány és súlyosan törvénytelen kísérletben a szétzüllött, ócska magyarországi baloldal csupán szánalmas statiszta, de véli, hogy rövidesen újra címszerepet is kaphat, hát óriási lelkesedéssel szolgálja ki a külföldi rendezők által dirigált, ricsajos cirkuszi mutatványt.

December elseje az erdélyi magyarok számára a be nem tartott ígéretek napja.

Riportereink bejárták Romániát. Csupa bréking nyúz! Vigyázat: HUMORVESZÉLY!

Románia ma ünnepel. Pontosabban, a románok ma ünnepelnek. Azt ünneplik, hogy az Erdélyt benépesítő négy nemzetiség közül ők kerekedtek végre felül.

2014-ben ugyanúgy nincs meg a kisebbségek önrendelkezése, amelyet a románok az ominózus gyulafehérvári kiáltványban megígértek, mint 1989 előtt. Ezen a téren tehát még sikerült megőrizni a rendszerváltás előtti idilli állapotokat.

Jól döntött az RMDSZ, hogy a magyar emberek nagy többségére hallgatva szakit ezzel a korrupt és hazug bandával.

Ott­honunkat, szülőföldünket húznák ki a lábunk alól a XXI. század demokratikus, európai Romániájában.

Az Erdélyi Református Egyházkerület határozott lépésre készül. A ploieşti-i ítélet után újra kell gondolnia az egyház és állam viszonyát.