Akik második Trianonként élték meg fél Erdély visszacsatolását

Csendes László könyve a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház közelmúltját tárja fel, megnevezve azokat az ügynököket, akik rendszeresen jelentettek a politikai rendőrségnek.

Senki nem számított rá Kelet-Európában, főként a kommunisták nem, mégis gyorsan lezajlott. Bele volt kódolva a gazdaságba? Romsics Ignác világította meg az okait.

Bebizonyosodott, hogy van igény a magyar szinkronos és feliratos filmek romániai forgalmazására – véli Nagy Csilla, a Cine Europa forgalmazó cég menedzsere. És most már a törvény is lehetővé teszi.

Mit csinál, aki monyókol, s vajon vankuj-e? Sántha Attilával beszélgettünk székely szótárának nemrég megjelent, bővített – egyszóval: bühnagy – kiadásáról.

Miért emlékszünk Mátyás országlására úgy, mint az igazságosság aranykorára? Ki volt az egyetlen nő, aki érdemben befolyásolta a magyar történelmet? Romsics Ignác új műve ezekre a kérdésekre is választ ad.

Magyarország közel egy évnyi költségvetésével próbálta modernizálni Erdélyt, és visszaállítani a magyar dominanciát Erdélyben. A végén holokauszttal.

És hogyan emlékezzünk rá? 1848 a népünnepély, az erőszak és a megdicsőülés között.

Fogas kérdés, de a forradalmároknak ilyen, mélyen emberi dilemmákkal is szembe kellett nézniük. Nyáry Krisztián leemelte a piedesztálról ’48 hőseit.

Az ideológiai elnyomást sokkal jobban bírtuk, mint például a hús árának megemelését. Mégsem így emlékezünk.

Fa Nándor a népmesék legkisebb királyfijaként indult útnak, hogy ötször hajózza körbe a Földet. Most azt is megírta, hogyan.

Sokk, önszervezés, magyar kormánytámogatás és románokkal kötött paktumok révén alakult politikai közösséggé az erdélyi magyarság. Miközben domináns etnikumból tényleges kisebbséggé vált.

A jégnél nagyobb szerepet játszott kora egyik legjobb lobbistája: Szilágyi Erzsébet. Úgy választatta királlyá a fiát, hogy se Mátyás, se a korona nem volt az országban.

Többek közt ezt is megtudhattuk Boros Zoltántól, akinek szakmai és életpályáját egy jó hangulatú kolozsvári esten követhettük végig.

A háromszéki származású tornászcsillag életregénye igazi mese – lidérces fordulatokkal. A Szabó Katiról írott könyv szerzőjével, Csinta Samuval beszélgettünk.

A Dribli Erdélyi Gyerekfoci Klub alapítójával beszélgettünk az egyesületről, a gyerekekről, a múltról és a jövőről.

Ha lényegeset szeretnénk megtudni a székelység mibenlétéről, ki kell menni a „nép” közé – javasolja Lövétei Lázár László. És az sem árt, ha beszerezzük a Székely Könyvtár köteteit.

Személyes történeteken keresztül ismerhetjük meg a külföldi munkavállalás arcait.