Amikor az ásványtanos magyarázza az aranyfonalat és a Seuso-kincseket

A ránk háruló felelősségről, börtönévekről, cenzúráról, szekusdossziékról, magyar–román megbékélésről beszélgettünk a kilencvenéves irodalomtörténésszel, egykori politikai elítélttel.

Mármint a rendszerváltás óta. Szociológusok nézték meg, miben léptünk előre, hol toporgunk helyben.

Ha mindenki olyan hitelesen és érdekesen beszélne a függőségről, mint Kalóz János pszichológus-addiktológus, lehet, hogy kevesebb szerhasználó lenne. Megtudtuk, mitől lesz függő valakiből és hogyan lehet ebből kimászni.

Bepillantottunk a jövőbe, ami már a jelen: mesterséges intelligenciával és robotokkal élünk együtt. Vérkomoly kérdésekkel játszottunk el az idei Kommunikációs Napokon.

Bő fél évvel később szóltak a magyaroknak is, hogy bonzsúr, alá lehet írni. Legfeljebb a Partiumra lett volna esélyük, de Románia győztesként azt is vitte.

A klasszikus dió-alma-mogyoró már a múlté, manapság sokkal rafináltabb meglepetések terhelik a Mikulás zsákját és a szülők pénztárcáját.

Ukrajna legnyugatibb tartománya ezúttal megúszta a hadiállapotot, a bizonytalanság érzése mégis minden eddiginél inkább jelen van a helyi magyarok hétköznapjaiban.

Száz éve alakult, majd veszett bele a Trianont övező mítoszok világába az egyetlen ütőképes magyar katonai egység, amely itt tartózkodott, miközben Erdélyt Romániához csatolták.

Kalandjaikról közvetlenül a hazaérkezés előtt számoltak be Főtérnek.

Földért, békéért, elvekért szállunk hadba – állítja a szakértő. A háborút addig termeljük újra, amíg a mesterséges intelligencia ki nem irtja. Vagy mi egymást.

A magyar–román kapcsolatok elég mélyen szárnyalnak, az őshonos európai kisebbségek helyzetéről szóló Kalmár-jelentés „atyja” mégis derűlátó.

Az egykori ezeréves határ vidékén az egyszeri látogató számára is nyilvánvaló a letűnt korok enyészete, viszont a turizmus nagyot lendíthetne a helyzeten, mivel a térség káprázatosan szép.

A Kárpát-medencétől búcsúzó Duna olyan dühvel töri át a Kárpátok Balkán-hegységbe hajló vonulatát, hogy abba a hajósok is beleremegtek. A rómaiak, Széchenyiék, majd a román és jugoszláv kommunisták enyhítették valamelyest a haragját.

A centenáriumát ünneplő Románia egyik legnagyobb szégyene Herkulesfürdő mai állapota.

Ezt Solymosi Zsolt kérdezte, aki társával, Mátyás-Metz Dáviddal együtt a Selyem útján jutott el a Csontok útjáig – Kolozsvárról Magadanba, terepjáróval.

Megrendítő emberi sorsokról beszélgettünk a kolozsvári történésszel, aki szerint a mai napig nincs jelen kellőképpen a köztudatban a szovjetek által elhurcolt erdélyi magyar civilek kálváriája.

Ceaușescu a magyarok bőrén építgette a román nacionálkommunizmust, és reformok helyett szélsőséges nacionalizmussal takarózott, ahogy komolyabb válsághelyzetbe került.