Rizikófaktor vagyunk?

…már nem lesz ugyanolyan, mint előtte volt. Ez szinte közhely, de az első jeleit máris érzékelhetjük.

Az alapszabály-módosítást is feltételező átszabások jelentős mértékben korszerűsíthetik az RMDSZ-t, ám ha megrekednek az állagmegóvó közbeavatkozások szintjén, az könnyen a szövetség fragmentálódásához vezethet.

Noha Franciaországban nem lehet PrePay-kártyát vásárolni inkognitóban, a terrortámadást nem sikerült megakadályozni. Noha az elkövetők előéletét a francia titkosszolgálat jól ismerte, meg is figyelték őket, valószínűleg internetes levelezésüket is követték, mégis vásárolhattak kalasnyikovot és elkövethették gaztettüket.

Repülőtérről szó sincs az állami közlekedés-fejlesztésben. A csíki és székelyudvarhelyi légvárépítők nem tudják, hogy a náluk gazdagabb és befolyásosabb brassóiak 25 év alatt sem tudták beindítani a magukét?

Persze, azt senki sem állítja, hogy nincs szükség a hírszerzők részéről éber figyelemre, de ez nem jelenti azt, hogy kényük-kedvük szerint félreseperhetik az emberi jogokat, belegázolhatnak a polgárok életébe, mindennapjaiba.

Meglepett, hogy a magát kultúrembernek tartó, szabadidejében költészettel is foglalkozó politikus képes „ördögi” vagy „szánalmas” jelzőket használni, még akkor is, ha a volt miniszter számára elviselhetetlenül ellenszenves – és nem utolsósorban – magyar.

Nekünk is megvan a helyünk a világ politikai térképén: szövetségeseinket hűségesen ellátjuk koldussal és értelmiségivel.

Most már alighanem maga Băsescu is csak történelem lesz. Az általa kiagyalt Népi Mozgalom Pártjához ugyanis, úgy tűnik, nem fűlik a foga, nem kíván pártfogoltja, Elena Udrea keze alatt dolgozni.

Nem igaz, hogy a bukaresti kormány letett volna az átalakítás tervéről, amely akár Székelyföld feldarabolásához vagy beolvasztásához is vezethet, alighanem a választások előtti csatározások miatt pihentették a tervet, melyet bármikor elővehetnek.

Amíg lebonyolították a nagy lopkodásokat, addig a miniszterek a spájzban megbújva figyelték az eseményeket – esetleg irányították is azokat –, s utána tartották a markukat az osztozkodásnál.

Míg a szaktárca felébred, orvosaink, nővéreink szépen kivándorolnak külföldre. Döbbenetes a statisztika: tavaly közel 2500 orvos váltotta ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges szakmai igazolást.

Marosvásárhely polgármestere — és a hozzá hasonlók — nem követelné az egyháznak visszaadott ingatlanok (legtöbb esetben tanintézmények) visszaállamosítását, ha azok nem valamelyik magyar egyházé lennének.

Erdélyi és bánsági autonomisták találkoztak Kolozsváron, ahol meghirdették a Transzilván Minimum programját. A találkozót kezdeményező Erdélyi Demokrata Liga elnökségi tagjával, Bakk Miklóssal beszélgettünk mozgalmi perspektívákról és egy transzetnikus erdélyi párt esélyeiről.

A mostani összpárti öszszeborulás és a paktum alig több szimbolikus lépésnél, lévén, hogy a haderő fejlesztését szolgáló kiadások növelése alapvető NATO-követelmény.

Párizsban nem az elvakult szélsőségesség, a gyilkos merénylet írt történelmet (voltak és sajnos lesznek még véres támadások újságírók, ártatlan emberek ellen) – hanem a közösségvállalás.

Emberi jogok egész sora sérülhet életünk, biztonságunk féltésének jegyében.

Ha nem számolunk le a „politikai korrektség” egyes életellenes dogmáival, a „liberális büntetőjog-politikával”, a bűnözők jogainak az áldozatok jogai elé helyezésével, majd leszámol velük a fokozatosan többségbe kerülő muzulmán tömeg.