A „végtermék” robotképe

Malomkő-súlyú kockázatot vállalt az RMDSZ, amikor úgy döntött, hogy ezekben a hazai és világpolitikailag is instabil napokban hajlandónak mutatkozik felkapaszkodni a Ponta 3 kormány döcögő vonatára.

És íme, a vér nem válik vízzé: az (új)szovjet békeharcosok rendezik soraikat, és készülnek megmutatni annak, aki netán kételkedett volna benne, hogy a világnak azon a vidékén, aminek közelében nekünk is élnünk adatott, ki az úr a házban.

A magyarságunk akkor is összeköt, ha nem minden percben lobogtatjuk.

Milyen kockázatokkal jár, ha az RMDSZ belép a koalícióba?

Mindig csak arról van szó, hogy a románok nem engednek semmit, meg a szlovákok elnyomnak. Pedig előbb önvizsgálatot kellene tartani, vajon az adott lehetőségekkel hogyan élünk.

A Fidesz-kormány nem engedi meg, hogy hatalmas áldozatáért – amellyel a rezsicsökkentés terheit teljesen áthárítja a szolgáltatókra – ne legyenek hálásak az állampolgárok.

Visszautasítom, hogy mi sugalljuk, kire szavazzanak az erdélyi polgárok. Ez kizárt. Remélem, ilyen irányú kérés Magyarországról sem hangzik el, mert az nagy feszültséget, sok kárt okozhatna. Interjú.

Mi Erdélyben gyakorlatilag 1996 óta élünk ebben a pozitív történetben, azóta kisebb megszakításokkal vagy kormányon van az RMDSZ, vagy kívülről támogatja az aktuális hatalmat, bárki is gyakorolja éppen, hiszen az érdekvédelem nem ideológiai kérdés.

Egyvalami köt össze minket, az erdélyiségünk, amit legfontosabb identitásképző motívumunknak tartunk.

Mint amikor az elvált férj volt felesége menyasszonyi ruhájába öltözteti, és úgy vezeti oltár elé új asszonyát.

Az ostobaság csúcsa, hogy az RMDSZ kormányra kerülését olyanok – személyek és (média)intézmények – is ellenszenvvel nézik, akik és amelyek különben gyűlölik az államelnököt.

Az RMDSZ stabilizáló hatását már megtapasztalhatta a román politika.

Bár a román közbeszéd irányítói állítják, az RDMSZ az égadta világon mindent elért az elmúlt két évtized alatt, a valóság, hogy magyarkérdésben mindig fukar marokkal mértek.

A sebtében összetákolt új ukrán kormány és a szedett-vedettnek is nevezhető, pálfordulásáról elhíresült parlament elkövette azt a gyermeteg és ijesztő hibát, hogy eltörölte a nemrégen hozott nyelvtörvényt, amely kedvezett az Ukrajna területén élő nemzetiségeknek.

Akkor lehetne megszólítani az otthon maradottak egy tekintélyes részét, ha a szövetség nem csak eljátszaná a demokráciát.

A kormányszerep nyilván előnyökkel és hátrányokkal is jár, ezzel RMDSZ-es berkekben is tisztában vannak, noha a szombati marosvásárhelyi SZKT szinte egyöntetű döntése nyomán úgy néz ki, hogy előbbiek többszörösen meghaladják utóbbiakat a tulipános mérlegen.

Leginkább felbolydult darázsfészekhez hasonlít a mai politika. Darázsfészekhez vagy viperafészekhez.