A Dragnea Köztársaság és az elnöki hatáskörök

A szokásos logikátlan (és helyenként rosszindulatú) észosztás: mit panaszkodnak a romániai magyarok, amikor Európa mintaállamai is tojnak a kisebbségi jogokra.

Románia nagy nehézségek árán megérkezett a középkorba. Sabin Gherman írása.

A szerző eleinte bezzegországként emlegeti Magyarországot, hogy aztán kibújjon a lóláb, és Románia szinte minden kudarcáért a szomszédot tegye felelőssé.

És egyben támogatja a Nicolae Ceaușescu elvtárs udvari költője nevével fémjelzett autochtonista szellemiséget.

Az ortodoxok a monarchiában, az új Romániában, a kommunizmusban, és utána is tudtak helyezkedni. A görög-katolikusok nem annyira.

Ami megnyugtató: egy időre lekerült a román sajtóműsorról, hogy bármit tesznek a magyarok, csakis Erdélyre fenik a fogukat.

Románia nem tudott megszabadulni a kommunista rendszer sötét árnyaitól. Sabina Fati írása.

A Bizottság számára a tagországok nem annyira konkrét társadalmaknak látszanak, inkább a nagy transznacionális bizniszek terepének. Horaţiu Pepine írása.

Valószínűleg Orbán Viktor az 1989 utáni Európa egyik legjelentősebb vezetője és – persze – Kelet-Európa legerősebb identitárius fejedelme.

Meg lehet nyugodni. Annyira nem veszélyes a helyzet. Persze azért az ember nem örül, ha ürül a zsebe, és nem azért, mert elköltötte a pénzét.

Amihez Vlachia hozzáért, az összeomlott. És ez az állapot ma is tart. Sabin Gherman írása.

Az egy dolog, hogy Orbán Viktor meg a Fidesz megnyerte a választásokat. Ami igazán számít, hogy most majd jól beszól Romániának, pont a centenárium évében.

A központi román sajtóban vannak olyanok, akik időnként úgy érzik, fölöttébb szükséges egy jót uszítani.

Most aztán megmondatik, hogyan is kell(ene) ütős ellenzéki pártot építeni Romániában. Dacian Cioloș szervezete a kísérleti „példamondat”.

Mindenki szörnyülködik, diktatúrát kiált, csomagol. Holott higgadtan is lehet nézni a dolgokat. Petre M. Iancu írása.

Egyáltalán nem lehet megbízni azokban, akik semmit sem mondanak, az államtitokra hivatkozva hallgatnak, de ugyanakkor korlátlan bizalmat követelnek maguknak.

Kelet-Európa szemmel láthatólag emancipálódik. Orbán Viktor pedig a jelenség központi alakja.