Meddig tart a városszépítés, és hol kezdődik a polgárkínzás?

Kolozsvár hely- és ipartörténeti szempontból egy kincsesbánya: a széles közönséggel (főleg a legfiatalabb generációkkal) ezt megismertetni azonban nehéz feladatnak bizonyul.

Ha a magyar történelem legszórakoztatóbb konspirációs elméletei érdeklik, erre tessék!

A kérdést Egyed Andrással, a Dacia, a Nissan és a Renault Hargita megyei márkaképviseletét ellátó Mida Kft. karosszéria javító és festő műhelyének vezetőjével jártuk körül.  

Olcsó próbaterem, kulturális központ, inspiratív közösségi tér egyben? Jöhet!

Mit tehet az ember így tél végén, ha már mindenbe belefáradt? Keressen valamit, amibe kapaszkodhat. Mondjuk valami visszatérő dolgot, ami ritualizálható.

Úgy tűnik, a többségében román városvezetés már nem gondolja úgy, hogy mindent csak románul és egyéb nemzetközi nyelveken lehet kommunikálni. Persze, azért nem hibáztatható senki, ha megfújja az oly nehezen beszerzett nyelvjogi jaurtot is. De ami megtörtént, az mindenképpen dicséretes!

A külföldi munkavállalás kalandjairól, a hazaköltözés és az újbóli beilleszkedés körülményeiről kérdeztük Bădin László építkezési vállalkozót.

A kolozsvári városvezetés szerint a Kis-Szamos partjának rehabilitációja tulajdonképpen kész van. Egy napsütéses februári napon fogtuk magunkat, és végigjártuk a partot a Horea úti hídfőtől az újonnan épített hídig, amely a Grigorescu negyed végén épült, a Rózsák parkjával átellenben.

Egy új vállalkozás beindításában, és egy már működő vállalkozás jobbá tételében is hasznunkra lehet a ChatGPT és a hasonló chatbotok, csak meg kell tanulnunk kiaknázni a bennük rejlő lehetőségeket.

A könyvek népszerűsítése, az olvasás szeretetének terjesztése a missziója Erdély egyetlen magyar nyelvű könyvesblogjának, vallja Simon Attila. Az olvasoterem.com Gyergyóalfaluban élő főszerkesztője tizennégy éve, hobbiból indította a könyvrecenziók írására szakosodott projektet. Ma kilencfős csapattal dolgozik együtt, önkéntes alapon.

Személyiségrombolás, a beszédkészség akadályozása, agresszió, telefon-nyak, SMS hüvelykujj – csak néhány kulcsszó abból a problémahalmazból, amelyet az internet és az okoseszközök túlzott használata eredményez napjainkban, és amiknek a gyerekek a legkitettebbek.

Amilyen sok szobor, olyan kevés film készült a románok erdélyi nemzeti hőséről. Most lett még egy. Ráadásul dokudráma. Ami azt jelenti, hogy – úgymond – valós eseményeket mutat be... dramatizálva. Nos, tényleg dramatizált lett a történelmi valóság. Helyenként annyira, hogy rá se ismerünk.

A magyarországi és a romániai rockzenei szcéna sajátosságairól, a cover/tribute zenekarok népszerűségéről és a viselt dolgairól kérdeztük a divideD, a Rockstarts Not Dead, a Ghost BP, az Iron Maidnem és a Nightquest nagyváradi születésű frontemberét, Jósa Tamást.

A váradhegyfoki premontrei rend restitúciós perei több szempontból sajátosak. Jogi képviselőjükkel, Varga Andreával arról beszélgettünk, milyen kreatív eszköztárat vonultat fel a román állam annak érdekében, hogy megőrizhesse a hatalmas ingatlanvagyont. 

Gál Sémer Sándor beavatott paqo (inka sámán). Szerinte a paqók és az ősmagyar sámánok tudásában nagyon sok közös van.

Van két román film. Az egyiket Sergiu Nicolaescu készítette 1993-ban, a másikat Radu Jude 2018-ban. Ég és föld a különbség a két alkotás között. Viszont ugyanarról a nemzeti mítoszépítésről mesélnek.

Az ördöngösfüzesi Hideg Anna néni képes teltházat csinálni, ahol megjelenik: meséi, tréfái, hiedelemmondái és élettörténete még mindig azt bizonyítja, hogy az embereknek szükségük van a történetekre. A 88 éves mesemondó összegyűjtött mese- és mondarepertoárja most egy kötetben jelent meg.