Az azonban tény, hogy a Victor Ponta és Kelemen Hunor által megtalált kompromisszum a fő ellentmondást feloldja. Utóbbinak már nem kell tudathasadásos állapotban éreznie magát, előbbi – miután lecsendesítette külügyminiszterét is – békekötéssel lezárta az ügyet.

A korrupció polipja – ez az imaginárius szörnyeteg – behálózza Abszurdisztánt.

Nekünk is épp olyan határozottan és világosan kell leszögeznünk, hogy bármi egyezkedés tárgya lehet, azonban amikor a magyar nemzeti közösség jogairól van szó, nincs helye az alkudozásnak.

Az eset újabb érv amellett, hogy a mindenkori román hatalom magyarellenes megnyilvánulásai menetrendszerűen követik egymást, s ezen semennyit sem változtat az, hogy éppen kormányon van-e, vagy sem a „szövetség”.

Sajnos az RMDSZ is tagja annak a kormánynak, amely vizsgaidőszakban június 26-án nagy titokban jóváhagyta a 49-es sürgősségi kormányrendeletet, amely 97 pontban módosítja a tanügyi törvényt.

Állítólag van valahol egy raktár, ahol Csaba királyfik sorakoznak, és ha ilyet szeretnénk, besétálunk, kosárba tesszük, fizetünk, felállítjuk, és hívunk egy kövért.

Nekem most már hat éve problémám a romabűnözés és a magam viszonyulása hozzá.

Ceterum censeo: fel kell hagyni a neptuni ihletettségű politizálással, a román hatalom kegyeinek keresésével, és magyar érdekeken alapuló, távlatos politizálásba kell fogni.

Félek érte, félek magunkért, hogy kiderül: közös játékról van szó mindössze, amelynek végén a valamit valamiért csomag keretében az RMDSZ mégis marad önként vállalt rabságában.

Nem tehetünk arról, hogy a kóros hatalomvágyban szenvedő politikusok újra és újra bemocskolják népünk, nemzetünk jó hírnevét.

Most az a paradox helyzet állt elő, hogy kormányon maradni nincs értelme, ám a kormányból kilépni sincs értelme.

Kávin János itthon van Sepsiszentgyörgyön, itthon Székelyföldön, itthon Erdély­ben.

Lehettünk kormánykoalícióban, a számunkra igazán fontos jogszabályokat akkor sem fogadta el a nacionalista parlament, a többség, s a román kormányok megyei helytartói, a prefektusok ugyanolyan szemérmetlenül támadták nemzeti identitásunkat, mintha makacs ellenzékben lennénk.

A román többség jelen pillanatban képviselt doktrínája kirekeszti a magyarokat a román állam egyenrangú polgárai közül.

Minden érv előkerült és elő fog kerülni. Mögöttük pedig felsejlik az igazi ok, de ez nem hangzik el. Tudniillik, hogy a tulipános pártapparátus és a klientúra, a rokonság, a pereputty, a haveri kör, az önkormányzati nómenklatúra stb. semmitől sem akar elesni.

Az RMDSZ mostani helyzete módfelett kényes. Kormányzati szerepvállalásának jócskán akadnak ellenzői a romániai magyarok körében, ha pedig az uniós kezdeményezés elbukik, az a gyakorlatban is igazolná az elméletet, hogy a kormányzás igenis árt a kisebbségi jogérvényesítésnek.

Sem a szociáldemokratáknak, sem az RMDSZ-nek nem érdeke a válság gyors lezárása, inkább a feszült helyzet fenntartására, annak kiaknázására törekszenek.