A katasztrófa legfőbb oka az, hogy Romániában a fiatalok szinte mindegyike elméleti oktatásnak a részese. Szinte azt írtam: szenvedője. Az inasképzést, a szakmák, mesterségek tanítását évek óta megszüntették.

Teljes gőzzel beindult az elnökválasztási kampány, és már az elején előkerült a nemzetiségi kérdés és az autonómia.

Az erdélyi magyar Magyarországon sem érezheti otthon magát, éreztetik vele, hogy jövevény.

Nem biztos, hogy mindenképpen szükséges az érettségi. Az értelem a fontos. A szövegértés, a nyelvhasználat és -tudás. A józan észjárás. A kíváncsiság. A gondolkodás gyakorlata. Az alkotni akarás.

Negyedszázaddal a rendszerváltás után még mindig államstratégia a hazugság, az állampolgárok félrevezetése, tudatlanságban tartása.

Azt már ismerjük, honnan tudod, hogy csíki, udvarhelyi, szentgyörgyi, gyergyói vagy. No de honnan tudod, hogy bákói vagy?

A politikusok köztünk járnak, s ha valaki összefut Kelemen Hunorral vagy Szilágyi Zsolttal a Farkas utcai vásársoron, aligha arra gondol elsősorban, hogy milyen érdeklődve nézi a portékát ez a két szimpatikus férfi. Már persze, aki ismeri és felismeri őket.

Első nyilatkozataival máris sok szavazatot veszített. Egyelőre magyar szavazatokat. Ám bármit is nyilatkozzon a továbbiakban (de akár hallgathat is), a második fordulóban következnek majd a román szavazatok is.

Izsák Balázs, az SZNT elnöke hiába játssza meg az eljövendő Székely Köztársaság mindkét jelöltre áldást osztó bölcs békebírójának a szerepét és vár egymillió szavazatot az autonómiára, mert feltételezhetően már a kétszázezer aláírás összegyűjtésébe is beletörhet az egykori RMDSZ-es képviselő, Szilágyi Zsolt bicskája.

A gyűlölködés eluralkodik mindenen és mindenhol. Ha ez a médiában nem is annyira nyilvánvaló, a közösségi hálón, a Facebookon, amely nélkül már szinte nem is tudunk meglenni, egyre dühödtebben nyilvánul meg.

A politikum beszólásainak eddig mindig káros hatásai voltak. A tanügyi törvény megalkotásakor nagyon sok érv ütközött, de csak ritkán a szakmai érvek, legtöbbször a pártérdekek és az örökké felszínre kerülő magyarság-kérdés.

Ezúton is elhatárolódunk minden kirekesztő, a rendezvény szellemiségével összeegyeztethetetlen megnyilvánulástól.

Ilyen is van: a Főtért kiadó egyesület elnöke, Szakáts István nem ért egyet a Főtérrel. És meg is írta.

Az Erdélyi Magyar Néppárt véleménye szerint a novemberben sorra kerülő államelnök-választás nem a magyar–magyar versenyről szól, így nem az RMDSZ ellenében gyűjtik önkénteseink az aláírásokat. Mindez nem veszélyezteti a magyar képviseletet, hanem kiszélesíti az érdekérvényesítés lehetőségeit.

Az igazi nagy dobás az lenne, ha a kommunista hierarchia egykori „csúcsragadozóit” is sikerülne végre leleplezni és bíróság elé állítani.

Bár kétségkívül hatásos fegyver a riogatás, ha túl gyakran vetik be, elveszíti élét, és akkor is hatástalan marad, amikor valós veszély állna fenn.

Nincsenek arra utaló jelek, hogy a kormány komolyan foglalkozna a gazdaság felpörgetésével. Ezt ugyanis nem újabb adófajták bevezetésével és adóemelésekkel, a közbefektetések visszavágásával lehet elérni.